Intézményegység-vezető:
Marjai Bálint, hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus, mérnök-informatikus
Munkaközösség-vezető:
Kádárné Szabó Gabriella, szakvizsgázott pedagógus, hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus
Intézményünkben 2001 óta működik szakiskola.
A 2026-2027-es tanévet 7 szakiskolai osztállyal indítottuk: 9/E, 9/A, 9/B, 9/C, 10/A, 10/B és 10/C osztályokkal.
A munkaközösség tagjainak fő feladata, hogy felkészítik a diákokat a tanulmányi versenyekre és az aktuális szakmai vizsgákra. Ebben a tanévben két osztály tesz szakmai vizsgát év végén: a 10/A és 10/B számítógépes adatrögzítésből.

Alapelveink és céljaink megvalósításánál elsődleges szempontot képez a hallássérült fiatalok középiskolai ellátása, szakmai képzése, a fogyatékos személyek munkaerőpiaci lemorzsolódásának csökkentése.
Jelenleg szakiskolánkban a következő szakmánkban folyik képzés:
- Bőrtermékkészítő (szakképzés),
- Számítógépes adatrögzítő (szakképzés)
- Kerti munkás (részszakképzés)
- Pargondozó (részszakképzés)
Pedagógiai alapelvek
Intézményünkben mind a gyógypedagógus, mind a szakoktató végzettségű kollégák arra törekednek, hogy a hallássérültséggel járó hátrányokat kompenzálva, az elmaradt területeket fejlesztve a társadalom számára aktív munkavállaló fiatalok hagyják el képzéseinket sikeres vizsga után.
Törekszünk az esetlegesen rossz szociális háttérbő adódó problémák megoldására, a konfliktuskezelési technikák elsajátíttatására, a társadalomban elvárt erkölcsi alapelvek és kulturált viselkedési formák átadására.
A hatékony nevelés egyik alappillére a példamutató magatartás, ezzel segítve tanulóinkat, hogy harmonikus, helyes
erkölcsi normák szerint élő aktív állampolgárokká váljanak.

Célok és feladatok
Szakiskolánk cél és feladatrendszerét a NAT, a képzésekhez tartozó Szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg. Legfontosabb célunk a hozzánk járó középiskolai tanulók sokoldalú, emberközpontú fejlesztése, a NAT követelményeinek elsajátíttatása.
Fő célunk az ágazati vizsgára, valamint a szakmai záróvizsgákra való sikeres felkészítés.
Célunk továbbá, hogy tanítványaink alkalmasak legyenek az önálló ismeretszerzésre, sérült verbális kommunikációs csatornájuk ellenére a halló társadalomban a hallókkal egyenértékű polgárokká tudjanak válni.
Támogatjuk és motiváljuk tanulóinkat a szakmabővítésre, segítve ezzel az „egy életen át tartó tanulás” gondolatát.
Nevelési szempontból fontosnak tartjuk, hogy tanulóink sajátítsák el a kulturált viselkedés szabályait, a társadalmi normákat, képesek legyenek konfliktusaikat sikeresen és eredményesen megoldani és feldolgozni, szerezzenek jártasságot ügyeik önálló intézésében.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai:
- megtervezett órák és foglalkozások
- differenciált oktatás
- jelnyelvi megsegítés, pedagógusaink többsége jelnyelvvel kíséri az oktatást
- felzárkóztató foglalkozások
- egyéni fejlesztés
- szakmai vizsgára felkészítés
- kulcskompetenciák fejlesztése
- szokások és hagyományok az iskolában
- példamutató tanári magatartás
- iskolai rendezvények, ünnepségek
- szabadidős programok, tanulmányi kirándulások, erdei iskola, múzeum- és
színházlátogatások

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:
A személyiségfejlesztés egy folyamat, melynek alapja az önismeret, a sajátos lehetőségek és problémák feltárásának, feldolgozásának folyamata. Ennek segítése minden pedagógus alapvető feladata. Az iskolai élet, mindennapok során a személyiség fejlődést számos behatás fejlesztheti.
Elsődleges a pedagógusok személyisége, magatartása, reakciója egy adott helyzete, problémára – ezzel általános emberi, erkölcsi értékeket tudnak közvetíteni.
Mind az osztályfőnöki órákon, mind a tanórákon kívüli programokon számos lehetőség adódik a kapcsolatok építésére, gondozására, a tartalmas kommunikációra.
Az egyéni beszélgetések, egyéni foglalkozások nagyban hozzájárulnak a diákok megismeréséhez.
A nevelő-oktató munka során alapkövetelmény pedagógusainknál a jelnyelv magas szintű ismerete, alkalmazása.
Intézményünk törekszik minden szülővel a lehetőségekhez képest legideálisabb kapcsolatot kialakítani. Tanulóink nagyrésze kollégiumunkban él a hétköznapok során, külföldről érkező diákjaink csak 2-3 havonta tudnak hazalátogatni, így még fontosabb számunkra a szülőkkel aló kapcsolattartás.

Esztétikai értékek és átadásuk:
Iskolánk 1995 őszén költözött az akkor épített, a kifejezetten hallássérült specifikus tervek alapján kialakított épületbe. Intézményünk azóta is nagy figyelmet fordít a folyamatos karbantartásra, a szép környezet megóvására, fenntartására.
Az egész évben aktualizált, folyamatosan megújuló iskolai dekorációk, a gyerekek munkái, elért sikereik meghatározzák az intézményi kultúrát, légkört. Tanulóink nevelésének fontos színtere a könyvtár, mely méreténél fogva megosztva állatterápiás foglalkozásoknak is helyet ad. Az iskolai ebédlő közös használata az általános iskolával lehetőséget ad a példamutató magatartás gyakorlására, az étkezések kulturált bemutatására, a kisebbek segítésére szakiskolásaink részéről.

Az esztétikai nevelést támogatja szakiskolásaink aktív részvétele az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken. Bár a hallássérült diákok többségénél a zene lélekemelő és személyiséget formáló ereje sajnos nem érvényesülhet, iskolánk jelkórusában lelkesen vehetnek részt tanulóink, az ő számukra jelnyelvre adaptált vokális zeneművek előadásával.

Hazafiság:
Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése erősítheti a hazaszeretet, az összetartozás érzését. a történelem, magyar nyelv és irodalom, földrajz és osztályfőnöki órákon, valamint a szabadidős tevékenységek során nyílik lehetőség e feladat megoldására. Törekszünk olyan interaktív feladatok kitűzésére, melynek megoldásakor diákjainkban szinte észrevétlenül alakul ki a felelősségvállalás és a hazaszeretet érzése.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:
A közösségfejlesztés folyamatos pedagógiai törekvés. Célja az együttműködés megteremtése, gyakorlása, eredményessé tétele. Az együttes élmények, közös tevékenységek során kialakul egy bizalmi viszony, melyben a tagok büszkék közösségükre, ragaszkodnak és védik azt.

Pedagógusaink segítik a közösség kialakulását partneri kommunikációval, a tanulók közötti kommunikáció fejlesztésével, ösztönzésével, a tolerancia bemutatásával, konfliktus kezelési technikák és probléma – megoldási módszerek alkalmazásával.

A kirándulások szervezése évente több alkalommal épül bele az iskola életébe. A nyári összefüggő gyakorlatok közösségfejlesztő szerepe is óriási. Az osztályszinten tartott ünnepségek, (mikulás, karácsony, születésnapi megemlékezés, nőnapi köszöntés, közös mozi-, színház- és kiállítás látogatások), valamint az iskolai rendezvények (karácsony, Valentin-nap, Luca-nap, Halloween, Szalagavató, Ballagás) észrevétlenül erősítik az összetartozás érzését. Az iskola lógójával ellátott pólók viselete versenyeken, külső helyszíneken büszkeséggel töltik el diákjainkat és tanárainkat egyaránt.

Hagyományok
Hagyományaink szerint az október 23-i ünnepség megszervezése a mindenkori 9. évfolyamos diákok és tanáraik feladata. Ugyanilyen hagyománnyá vált a szalagavató bál szervezése is.
A szakmai újdonságokról és szakmai kiállításokról folyamatos informálódnak a szaktanárok és tájékoztatják a tanulókat.
Kiállításokhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai órákkal, a pedagógiai munkához kapcsolódó programok szervezésével teszik változatossá a tanulást a kollégák.
Minden évben a szakiskola által szervezett nyílt nap lehetőséget ad az általános iskolák végzős diákjainak a döntésük megkönnyítésére.
A munkaközösségi tagok munkájukkal kapcsolatos tanfolyamok elvégzésével képzik magukat és pályázatok figyelésével, ezeken való részvétellel bővítik a szakmai munkát. Az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek, hagyományok, programok, előadások teszik színessé a szorgos hétköznapokat.


